Jövőre összesen 1700 milliárd forintnyi kamatot fizetünk ki a lakosságnak, ennek mintegy 63%-át az első negyedévben. Úgy gondoljuk, hogy a kamatok fele visszajön állampapírokba, a maradék pedig új megtakarításokba vándorol – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. A szakember arra számít, hogy az emberek valószínűleg nem fogják tömegesen eladni a megmaradó prémium állampapírt, hiszen az infláció továbbra is jelen van, a privátbanki ügyfeleknek pedig külön üzent. Kiderültek a részletek a bejelentett állampapírcsere funkcióról is, de aki abban reménykedett, hogy megússza a visszaváltás költségét, az csalódni fog.
Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója pénteken mutatta be annak részleteit, hogy a magyar állam finanszírozását hogyan oldják meg 2025-ben. Ezek szerint a finanszírozási igény jövőre 4123 milliárd forint, ami megegyezik a jövő évi költségvetésbe betervezett pénzforgalmi hiánnyal. Ennek a nagy része nettó értelemben leginkább az intézményi szereplőktől (bankok, biztosítók, befektetési alapok) érkezhet a PM és az ÁKK tervei szerint, amit támogathat az a szabályozás, hogy a bankok és biztosítótársaságok jövőre csökkenthetik az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha állampapírt vásárolnak. Nem kis mértékben számítanak jövőre továbbra is a lakosságra az államadósság finanszírozásában, nettó módon itt 1236 milliárd forintnyi növekménnyel kalkulálnak. Kurali Zoltán ezen a ponton kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szükség esetén a lakossági papírok árazásán változtatnak, de alapesetben nem tartanak attól, hogy a lakossági állampapírokból kiáramlás lesz jövőre. Sőt, felhasználóbarát lépést is bevezetnek jövőre, a webkincstárban és mobilkincstárban könnyedén lehet majd cserélni a meglévő állampapírokat újakra. Az is elhangzott, hogy jövőre legfeljebb 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás várható, amiből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény. A cél továbbra is, hogy a devizaadósság aránya a 30%-os szint alatt maradjon, ami az idei év végére 29,4%-ra várható.
400-as euró-forint árfolyam, lassabb gazdasági kilábalás, jövőre várható új jegybankelnök, átalakuló kormányzati gazdaságirányítás, 2026-os parlamenti választások - csak néhány olyan esemény, amely miatt biztosan nem fogunk unatkozni az előttünk álló 1-2 évben. Ebben a helyzetben lesz különösen aktuális és releváns a Portfolio Budapest Economic Forum című gazdasági csúcskonferenciája október 17-én. A rendezvény negyedik szekciójában kendőzetlenül beszélnek ezekről a témákról az ország legnevesebb, legismertebb közgazdászai. Most érdemes regisztrálni a konferenciánkra.
Magyarország jövőre a forinthitel-felvételre és a hazai finanszírozási forrásokra összpontosít, a devizaadósság arányát a 30 százalékos határon belül tartja - mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezetője szerdán a Reuters hírügynökségnek.
Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója többek között a megújult Máp Plusz-szal kapcsolatban mondott el új információkat a Portfolio befektetési konferenciáján, de arról is beszélt, hogy a jelenlegi környezetben melyik állampapírt lehet érdemes venni. Ezen felül jelezte: meglepetéssel készülnek az intézményi befektetők számára is, inflációkövető kötvény kibocsátásán gondolkozik az ÁKK.
Az ÁKK-nak nincs olyan célja, hogy érdemben emelje a mostaniról a lakosság kezében lévő állampapírok arányát. Elégedettek vagyunk a piaci részesedésünkkel - mondta el Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója a Telexnek adott interjúban. Kurali szerint nem kell tartani attól, hogy alacsonyabb inflációs környezetben a lakosság elkezdené visszaváltani a PMÁP-okat, mivel alacsony infláció mellett a többi befektetési lehetőség is nagyjából ugyanolyan, vagy még rosszabb lesz.
Jövőre jelentősebb kamatkifizetés érkezik lakossághoz, részben ezért döntöttünk úgy, hogy megújítjuk az állampapír-palettát és bevezetünk egy 5 éves futamidejű, az utolsó két évben nagyobb kamatprémiumot fizető Bónusz Magyar Állampapírt, és egy fix kamatozású, 3 éves állampapírt – mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. Az ÁKK-vezér az új állampapírok mellett beszélt arról is, milyen lesz a PMÁP kamatozása és visszavásárlási árfolyama, és elárulta, milyen formában újítanák meg a MÁP Pluszt.
Péntek délelőtt sajtótájékoztatón mutatta be a költségvetés 2024-es finanszírozási tervét Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A miniszter kiemelte, hogy a kormány kitart a 2,9 százalékos, törvényben rögzített hiánycél mellett, egelőre nem látják szükségesnek a költségvetés módosítását ennek érdekében. Az adósságkezelő vezérigazgatója bejelentette, hogy teljesen új lakossági termékekkel is készülnek piacra lépni 2024-ben.
Péntek délelőtt sajtótájékoztatón mutatja be a 2024-es költségvetés finanszírozási tervét Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója – derül ki a minisztérium meghívójából. Az esemény több érdekességet is tartogathat, így piaci szempontból is érdemes lehet figyelni.
A fejlett állampapírpiaci hozamemelkedés többféle kihívást okoz a befektetőknek és az államadósság finanszírozásában is, de ha nem romlik tovább a piaci környezet, akkor a magyar forrásbevonást jövőre is komolyabb nehézségek nélkül meg lehet oldani – hangzott el a Portfolio mai Budapest Economic Forum konferenciájának állampapírpiaccal foglalkozó panelbeszélgetésében. A témák között felmerült az államcsőd kérdése, a megemelkedett kamatokból eredő banki és állami kihívások, a magyar költségvetési hiánycél megfinanszírozása és a kamatkiadások növekedése, valamint a magyar hitelminősítési és forintárfolyam kilátások.
Lassan egy éve annak, hogy a forint szabadesését kellett megfékeznie egy 500 bázispontos vészkamatemeléssel az MNB-nek. Objektíven nézve akkor egy árfolyamválság küszöbén voltunk, ami akár államcsőd felé is vezethetett volna, ha nem megfelelően kezelik – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) vándorgyűlésére rögzített beszélgetésben, melyet Madár István, a Portfolio vezető elemzője moderált. A résztvevők abban is egyet értettek, hogy az adósságkezelés a következő években is kihívások elé néz, nehéz egyensúlyozni a lakossági állampapírok és a devizakötvények között.
A fiatalok pénzügyi viselkedésén már látszik, miről fog szólni a bankolás a következő évtizedekben, ám miközben a pénzügyi intézményeknek már a mesterséges intelligencia, a hierperszonalizáció és a blokklánc hasznosításán kellene dolgozniuk, a szabályozói elvárások a mindennapokban szorongatják őket. A Future of Finance 2023 konferencia vezérigazgatói panelbeszélgetésében alapvetően így is azért a pénzügyek jövőjéről volt szó.
Lassan az utolsó hónapba fordul a felkészülés a Portfolio október 17-i Budapest Economic Forum konferenciájára. Az első szekcióban neves hazai és nemzetközi szakemberek osztják meg velünk a véleményüket, míg a második részben elsősorban a vállalati kilátásokkal foglalkozunk, illetve oda illesztünk be egy állampapírpiaci beszélgetést.
Már érezhető a kormányzati intézkedések hatása az állampapírpiacon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, Kurali Zoltán szerint.
Az állampapírpiac pozitívan reagált a kormány múlt heti, hazai állampapírvásárlást ösztönző intézkedéscsomagjára, és a hitelminősítők részéről is kedvező fogadtatásra számít a kormány, hiszen még egészségesebbé teszik a lépések az államadósság szerkezetét – hangzott el a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Államadósság Kezelő Központ pénteki sajtóbeszélgetésén, amelyen a befektetési alapok új szabályaira vonatkozó néhány kérdést is tisztázott a minisztérium államtitkára. Az ÁKK vezére megnyugtatta a lakossági befektetőket: nem tervezik a PMÁP visszavásárlási árfolyamának a csökkentését.
A kormány továbbra is elkötelezett a költségvetési hiánycél és az államadósság tartása mellett, amennyiben szükséges, további intézkedéseket is készek vagyunk hozni - mondta kedden a 2023-as finanszírozási terv bemutatása kapcsán Varga Mihály pénzügyminiszter. A jövő évi tervek kapcsán az ÁKK vezérigazgatója elmondta: komoly változások jönnek elsősorban a lakossági termékeknél.
Személyi sérülésről egyelőre nem érkezett bejelentés.
Új lehetőségeket teremt az uniós exportőrök számára.
Márkás gyógyszerek másolatait árusítókat vizsgált az FDA.
Elon Musk venné meg a TikTok amerikai operációját?
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
